Mai blogcikkünkben  Napfény Illata Anikó újra csak arra ösztönöz Téged, hogy érdemes kilépni a keretek közül. Amikor már lefestettük a bútorokat és a falakat, akkor jöhet a radiátor! Nem viccelünk! 😉

Az a jó a festésben, hogy nemcsak megújíthatjuk a lakásunkat, bútorainkat, hanem még a tereket is átszabhatjuk a segítségükkel. Számos vizuális trükk létezik ugyanis, amelyekkel például lerövidíthetünk egy csőszerű szobát, csökkenthetjük a belmagasságot, vagy éppen tágíthatjuk a teret.

Egy jól megválasztott színnel fókuszpontot hozhatunk létre, kiemelhetünk például egy szép bútort, de a festés ápol és eltakar is, ha azt szeretnénk. A kamuflázs technikával „álcázhatunk” , elrejthetünk valamit. – meséli Anikó.

…és milyen igaza van! Anikó egy régi, öntöttvas radiátort szeretett volna elrejteni, ami bár a fűtési szezonban jó szolgálatot tesz, úgy érezte nagyon uralta a kanapéjuk mögötti teret.

 

“Magát a radiátort nem szerettük volna lecserélni, mert illik a lakás stílusához, korához, és jól működik. A fűtés hatékonysága miatt nem akartam semmilyen faszerkezettel leárnyékolni a meleget, amit most még jobban meg kell becsülni, így azt gondoltam lefestem. Méghozzá ugyanolyan színre, mint a körülötte lévő falat: ezzel a festéssel a radiátor vizuálisan beleolvad a falszakaszba, és kevésbé lesz feltűnő, egységesebb lesz a nappali ezen részének a megjelenése.”

Anikó elmesélte, hogy korábban korábban narancs, később zöld volt a radiátor mögötti fal, de most egy földesebb színt szeretett volna elérni.

Milyen  jó, hogy az Annie Sloan falfestékéből és a Satin Paint-ből is elérhető ugyanaz az árnyalat bizonyos színekből: így könnyen használhatjuk a kamuflázs festési technikát. A választásom a Pemberly Blue árnyalatra esett, ami nevében ugyan kék, de bizonyos megvilágításban zöldnek tűnik, és alapból is inkább zöldeskék.

A Pemberley Blue színt a Büszkeség és balítélet című regény Mr. Darcy-jának kitalált birtoka tiszteletére nevezték el – utalva a szín 19. század eleji népszerűségére a nagybirtokokon. Ez a kék képes tágítani a teret. Kékségét lágyítja és felmelegíti pár lappangó pigment, hiszen nem is gondolnánk, hogy a Pemberley Blue bőségesen tartalmaz zöld és fehér színeket is.

 

Régóta halogattam már ezt a projektet, aminek az oka az volt, hogy egy ilyen nagyon összetett, barázdákkal tagolt, bordákból álló felületet nem könnyű festeni.

  1. Először a radiátort festettem le: alaposan portalanítottam, és zsírtalanítottam a felületet. Majd körberagasztottam újságpapírral a területet, hogy ne legyen festékes a fal és a padló.

  2. Majd alaposan felkevertem a Satin Paint festéket: a festék fázisokra való szétválása teljesen természetes, és alapos keveréssel homogenizálható a festék.

Ez a régi radiátor amolyan kézi munka lehetett, mert a bordák és a közötte lévő távolságok nem teljesen egyformák, így az egyik helyen befért az ecset, máshol pedig nem. Ha ilyen felületet festünk, elég kreatívnak kell lennünk a festőszerszámot illetően: én a radiátorecset és ecsetek mellett üvegmosó kefét is használtam a bordák közötti részek festésére. Szerencsére a Satin Paint nem csöpögött és szépen terült, még e szokatlan festőeszköz esetében is.

Alapvetően két réteg festék kellett a radiátorra, de miután mindkettőt felfestettem, még átnéztem a felületet, és a hiányzó, kimaradt részeket kijavítottam.

Nem volt kis munka, de már ekkor látszott, hogy nagyon megérte. A falfestés ehhez képest már gyerekjáték volt, kevesebb időbe telt, mint a visszapakolás. Az eredményt nagyon szeretem, így egységesebb az összhatás, a radiátor sem „kiabál” már a kanapé mögött, csak teszi a dolgát, és ontja a meleget a nappaliba.

 

Tetszett Anikó munkája? Akkor ezeket is imádni fogod!