Azt már megszoktuk, hogy a Selyemfény Műhely megálmodója mindig valamilyen különleges alkotással lep meg minket. A legutóbbi átalakítása során szó szerint megöregítette a komódját.

Ha kíváncsi vagy, hogyan lett egy régi bútor még öregebb, akkor olvass tovább!

A komódot az interneten vásároltam. Nagy meglepetés ért, amikor elmentem elhozni, hiszen a képek alapján egy pici kis tárolóra számítottam, e helyett egy egész nagy komód fogadott, aminek még lábai is vannak! Így még jobban megtetszett, és már alig vártam, hogy átalakítsam.

A bútor szerkezetileg teljesen stabil volt, azonban a felületén akadt egy-két hely, ahol a lakk már lepattogott , illetve sérült és repedezett volt. Ezért úgy döntöttem, hogy lecsiszolom az egészet. Ekkor határoztam el, hogy egy különleges technikával egészítem ki a festést.

A komód ráncos felületét meggyűrt papírral értem el.  Azonban, mielőtt belevágtam, sokat kísérleteztem, melyik anyag is lenne a legmegfelelőbb a gondolataim megvalósítására. Nevetni fogsz, de a kínai piacon leltem rá a megoldásra.

Egy alkalommal, amikor arra sétáltam, megláttam, hogy a cipős dobozokat egy helyre dobálják félre, amelyek mindegyikében ott lapult a különleges anyagú vékony papírka. Az 50-70 cm hosszú és kb. 30 cm széles matt selyempapírhoz hasonlítható papírok tökéletesek voltak a számomra. Összegyűrtem, majd gombócokat formáztam belőlük és végül kisimítottam őket. Persze, nem teljesen, éppen csak annyira, hogy a henger guruljon rajtuk. Ezt követően pedig Barcelona Orange Chlak Paint festékkel és English Yellow színnel festettem le őket.

kép01

A papírra felvitt festékeket vízzel hígítottam fel, hiszen, ha túl sűrű a festék és vastagon van felkenve, akkor könnyen lepereghet, amikor újra összegyűröd. A festés után pontosan megterveztem, hogy hova szeretném felvinni a papírokat, méretre vágtam, majd egy átlátszóra száradó ragasztóval felhelyeztem a kívánt felületre. Végül hagytam, hogy megszáradjon az anyag.

FONTOS: Amikor a gyűrődéseket készíted, figyelj arra, hogy se túl nagyok ne legyenek a ráncok, hiszen így könnyebben sérülhet, se túl picik, hiszen úgy pedig alig fognak látszani.

kép02

A száradást követően megfestettem a komód többi részét. A tetejére Emperor’s Silk árnyalatot vittem fel, a többi felületre pedig hol Antibes Green, hol Graphite színt tettem.

kép03

Minden munkámat alaposan szemügyre veszem, így amikor közelebbről megvizsgáltam a bútort, úgy véltem, hogy a meggyűrt papírok menti határvonalak túl élesek. Ezt javítótapasszal orvosoltam, amit egyszerűen csak újjal odanyomkodtam a vonalak mentére. Ezzel a lépéssel egy szép átmenetet tudtam képezni az egyenletlen felületen. A száradást követően ezeket a részeket újra kellett festeni.

kép04

A komód fő színét a Provence árnyalat adta, amelyet egyes helyeken telibe, máshol érintőlegesen vittem fel. Hagytam száradni a komódot, majd jött a csiszolás.

Megtörölgettem a bútort a festékportól, és belevágtam a színek összedolgozása. Ehhez két különböző méretű ecsetet használtam, de nem a szokványos módon festettem vele, hanem csak pötyögtettem róla az éppen aktuális színt. Ezután hasonló mozdulatokkal, de szivaccsal a kezemben dolgoztam. A textúra is hasonló, csak finomabb kivitelben. Sűrűn váltogattam a színeket, és bátran építkeztem minden irányba.

kép05

Amikor a festés végére értem, a fogantyú kiválasztása következett, amely egy nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Végül, azonban sikerült döntenem és a képen látható darabokra esett a választásom.

Legvégül két rétegben lakkoztam az egész bútort, amelytől még élénkebbé váltak a színek és ezáltal egységesebbé is.

kép06

kép08

 

Az eredmény szemet gyönyörködtető lett!

Ha szeretnéd Te is kipróbálni ezt az öregítési technikát, akkor vágj bele és küldd el nekünk a végeredményt az Annie Sloan Hungary Facebook oldalára, amelyet ide kattintva találsz meg. 

Elérhetőségek: 

Csók-Gyöngy Tímea

Facebook: Selyemfény Műhely

E-mail: csokgyongy@gmail.com